A macska nevelése
A közhiedelemmel ellentétben a macskák nevelhetők és taníthatók. A nevelést kedvesen kell végezni, és a megfelelő viselkedésért jutalmazni kell, a helytelen viselkedést pedig figyelmen kívül kell hagyni.
A macskák képzettársításon keresztül tanulnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy viselkedést pozitív megerősítés követ, azt az állat később megismétli. Másfelől a negatív következménnyel járó, vagy hatástalan viselkedést az állat nem ismétli többet.
Amikor a macskádat próbálod nevelni, gondold végig, hogy mit szeretnél tőle, a macskád miért akarná azt tenni (mi motiválhatja), és mikor akarod megjutalmazni. Alaposan gondold végig, hogy mivel motiválhatnád a macskád, ugyanis amíg a kutyák többsége könnyen ösztönözhető játékkal vagy étellel, a macskákkal nehezebb boldogulni. A macskákra csak az étel hat ösztönzően, ez is csak akkor, ha éhesek
Kölykök felnevelése: Teendők a frissen beszerzett kölyökmacskával: Hazatérve eleinte csak egy szobában engedjük a kiscicát mászkálni, ott, ahol már várja valamilyen berendezési tárgya, és amelyik később a tartózkodási helye lesz. Az első napokban, ha lehet, ne hagyjuk egyedül, simogassuk, játsszunk vele sokat. Legjobb eleinte azt a táplálékot adni a kismacskának, amit korábban fogyasztott, és fokozatosan lehet áttérni más eledelre, száraz vagy konzerves macskatápra, illetve emberi ételmaradékokra. Ha olyan árva macskakölyköt akarunk felnevelni, amelyik még igényli a szoptatást, akkor állateledel-boltokban kapható tejpótló tápszer kismacskák részére. Ezt lehet helyettesíteni az alábbi táblázat alapján összeállított tápszerrel is:
Fontos tudni, hogy a macska teje fehérjében és zsírban dúsabb, mint a tehéntej, ezért tévhit, hogy a szopóskorú kismacskának feles tejet kell adni. Inkább tejszínnel, húsliszttel, csukamájolajjal, csíraolajjal lehet a tejet sűríteni. Természetesen, ha a kismacskáknak hasmenése van, mindenképpen diétás étrend javasolt. Aki vállalkozik az árva szopós macskák felnevelésére, annak nemcsak a táplálékról kell gondoskodnia, hanem az anya nyalakodását is pótolnia kell, amivel kiváltódik a vizelet- és bélsárürítési reflex. Ezt úgy érhetjük el, hogy langyos vizes vattával a has és végbélnyílás tájékát masszírozzuk. Ha ez elmarad, a kismacskák nem ürítenek és elpusztulnak. A lakás többi helyiségébe csak néhány nap múlva engedjük a kölyköt, a kertbe pedig körülbelül egy hét elteltével engedjük ki, amikor már megszokta a saját szobáját, környezetét. Különösen az első időben kerüljük a lármát, a hangos beszédet. Beszélgessünk a kiscicával, játsszunk vele sokat, gyakran ismételgessük a nevét. Mindig a két mellső lába alá nyúlva emeljük fel, ne a tarkójánál fogva. Hagyjuk a macskát aludni, ne zavarjuk evés, ivás közben, vagy amikor éppen a dolgát végzi. Nagyon bensőséges kapcsolatot alakíthatunk ki kis kedvencünkkel, ha evés után - ha hagyja - lágyan simogatjuk a pocakját, mint ahogy a mamája is teszi nyalogatással. Engedjük, hogy gyermekeink gondoskodjanak a macskáról, így felelősségérzet alakul ki bennük. Figyelmeztessük őket, ha valamit elfelejtettek, ugyanis a macskáknak állandó gondoskodásra van szükségük. Ha fajtatiszta macskát akarunk tartani, akkor fontos, hogy a tenyészet macskaleukózistól, FIP-től és FIV-től mentes legyen. A 4 hetes kölyköt már javasolt kezelni orsóférgesség ellen, ezután pedig 12-14 hetes koráig kéthetenként célszerű a kezelést ismételni. Ha új kismacskát szereztünk be, célszerű állatorvoshoz elvinni, hogy megfelelő féreg elleni kezelést kapjon, illetve egyéb betegségek, külső paraziták meglétét kizárjuk. A kismacskák 8 hetes korukban kapják az első védőoltást fertőző gyomor- és bélgyulladás, valamint macskanátha ellen. Az oltást 3-4 hét múlva kell megismételni. Az orvosi vizsgálatok alkalmával az állatorvos ellenőrzi a cica fejlettségét, tanácsokkal látja el a macskatulajdonost. Ha beteg macskát viszünk az állatorvoshoz, akkor az addig nem fogja beoltani a cicát, amíg ki nem kezelte a betegségéből, mert az oltások védőhatása csak egészséges és erős szervezetben kezd kialakulni mintegy 10-14 nap elteltével. Ellenőrizni szokták továbbá a hím macskánál azt is, hogy leszálltak-e a herék. A kölyök korát fogai alapján lehet megállapítani. A tejfogak 8 hetes korára nőnek ki, ez 26 darab fogat jelent. A maradandó fogak 4-5 hónapos korban váltják a tejfogakat. A macskának 30 maradandó foga van. Játékok: Fontos, hogy a kismacskának legyenek saját játékai, amelyeken nem kell mással osztoznia. Ezenkívül mi is játsszunk sokat a cicával, menjünk bele az ő játékaiba is, és ha lehet, minél kevesebbet hagyjuk egyedül otthon. Játékok: pingponglabda, szövetből készült játékok, papírgalacsin. Sok macska élvezi, ha a gazdája eldobja a játékát, s ő ezt visszahozhatja, így elég hamar kialakul az apportírozás készsége is, ha a játék mérete alkalmas szájba vételre. Készíthetünk mi is játékot a cicának, akár egy botra is köthetünk madzagot, ez olcsó és mégis jó játék. Gondolnunk kell azonban arra is, hogy a fonálszerű anyagok, ha macskánk lenyeli, súlyos bélelzáródást, életveszélyes állapotot okozhatnak. Apróbb, lenyelhető tömör tárgyak is előidézhetnek ilyen problémát, de szerencsére a macska ezeket sokkal kevésbé hajlamos játék közben lenyelni, mint a kutya. Ha mégis előfordulna, akkor minél előbb forduljunk állatorvoshoz. |
||||||||||||||||||
Testbeszéd A cicák hangjelekkel, mimikával, testbeszéddel és szagjelekkel kommunikálnak. A mimika finomabb jelzésnek számít, ezzel szemben a testbeszéd, a testtartás már jóval nagyobb távolságból is látható. A cica hangulatának változását először mindig az arckifejezés megváltozása jelzi, a testtartás csak ezután fejezi ki az éppen aktuális kedélyállapotot. Az elégedett, nyugodt cica általában a hátsó lábain üldögél, farkát maga köré csavarja. A nyugtalan macska lelapulva kuporog, mellső mancsait szügye alá húzva, farka szorosan a teste mellett van. A macskák figyelemmel kísérik egymás testtartását és tiszteletben tartják az elzárkózás igényét. Ha viszont a másik cica magasabb helyt foglal el a ranglétrán, akkor az éppen pihenő állat alázatosan elhagyja a terepet. A felpúposított hát a túlerővel szembeni félelem jele, a macskák jellegzetes testtartása. Ezt a kölykök gyakran próbálgatják nagyobb, erősebb fajtársaikkal vagy kutyával, idegen emberrel szemben. A testtartás jellegzetes: a macska felpúposítja a hátát fordított U alakban, szőrét felborzolja, hogy nagyobbnak tűnjön, és széltében helyezkedik el. Farkát kampószerűen lefelé görbíti. Ez a póz a többi macska számára igen fenyegető, ijesztő hatást kelt, megfélemlíti az ellenfelét, harc nélkül győzedelmeskedik. Azonban ha a másik állat mégsem hátrál meg, akkor a cica megfutamodik, és sebesen elszáguld. Ebből is látszik, hogy ez a testtartás csak blöff és nagy adag félelemmel társul. A macska farka barométerként funkcionál. Amikor simán lóg, akkor a cica hangulata normális, az "üvegmosókefe"-farok riadalmat jelent. Ha lelapítja a testét és hátrameredő farka meg-megrándul, akkor a macska éppen nagyon koncentrál valamire vagy feszült valamitől. A függőlegesen égnek meredő farok az állat nyájas hangulatát jelzi, így köszöntik egymást a rég nem látott macskák, és a kiscica is így üdvözli anyját. Ha a macska ide-oda csapkod a farkával, akkor biztos, hogy a következő pillanatban megvalósítja elképzeléseit. Amikor két idegen macska találkozik, akkor első dolguk, hogy alaposan megszaglásszák egymást. Testüket lelapítják, fejüket amennyire csak tudják, előrenyújtják. Egyik fél részéről sincs igazán bizalom. Eszményi esetben a macskák tovább szaglásznak egészen a végbélnyílásig. Egyikük sem akarja, hogy a másik közel kerüljön a genitáliáihoz, így egy darabig csak forgolódnak. Ha a fülek ilyenkor kíváncsian előremutatnak, akkor a találkozás általában békésen, barátságosan zajlik le, az egyik cica felcsapja a farkát, és hagyja megszaglászni a hátsóját. Utána cserélnek, és a másik szaglássza végig az első cicát. Miután befejezték az ismerkedést, mindketten mennek tovább a maguk útján. Sajnos azonban a legtöbb esetben nem így zajlik le a találkozás két macska között. Már a kölcsönös szaglászás kezdeti lépéseinél megszakad a folyamat, ugyanis az egyik macska szaglászná a másikat, de az nem akarja, ezért fülét lelapítja, sunyin hátrahőköl. Amennyiben az első cica folytatná a közeledést, úgy a másik fújni, köpködni kezd, esetleg pofonokat osztogat. A rangsorban lejjebb álló rendszerint ilyenkor elfut, a másik pedig utána megy, és próbálja megint szaglászni, de ez általában nem szokott sikerülni, mert a félénkebb állat megint eliramodik. Ez a játék többször megismétlődhet. A folytatás a bátrabb, erősebb macskán múlik: vagy hagyja elfutni félénkebb társát és ő is továbbmegy a saját útján, vagy utána iramodik és nekimegy a másiknak. A macskák egymás között nagyon jól megértik egymást, nincsenek kommunikációs nehézségeik. Ez egyaránt vonatkozik a házicicusokra és a nagyvadakra is. Viselkedési gesztusaik nagymértékben hasonlóak, kizárt a félreértés lehetősége. Kommunikáció macska és ember között A macskák kommunikációja bár széles skálán mozog, szűkebb értelemben 3 féle hangot különböztetünk meg:
Ettől függetlenül a macskák inkább a testtartásukkal kommunikálnak egymás között. |
||||||||
Folyton nyávog a macskám Általában egy évnél fiatalabb, valamint az idősebb, valamilyen betegségben szenvedő macska él ezzel a zajos eszközzel, hogy felhívja magára a figyelmet. A nyávogás hangfekvése, ereje és hosszúsága igencsak megviseli a macska környezetében élőket, különösen azért, mert gyakran az éjszaka kellős közepén zendít rá a cicus. Minél hangosabb, minél követelőzőbb a nyávogás, annál valószínűbb, hogy kétségbeesés, izgalom vagy fájdalom a kiváltó oka. Az unatkozó macska nyávogása inkább dohogásra emlékeztet, kitartó, de nem olyan hangerejű. A macska genetikai kódoltságának köszönhetően valójában éjszakai állat, kompromisszumkészségéről árulkodik, hogy hajlandó biológiai óráját az emberrel való együttélés során 12 órával elcsúsztatni. De csak akkor, ha nappal valóban nappali életet él, és nem alszik, mint ahogy azt sok munkába járó család macskája teszi, ha másért nem, hát unalmában. Amikor a gazdi késő este hazatér, rendszerint kimerült és nem vágyik másra, csak a pihenésre. Nem így a cicuska. Ő ilyenkor felélénkül, játszana, ugrabugrálna, hiszen napközben már jól kialudta magát. A nyávogás persze lehet betegség jele is. Ha a macsek korábban nem tartozott a fecsegő-gépek csoportjába, érdemes tüzetesen megvizsgálni nincs-e rajta sérülés, nem látszik-e rajta valamiféle betegség jele. Az is fontos, hogy a macskát kellő időben ivartalaníttassuk, mert a szexuális késztetés egyik legmarkánsabb jele a nyávogás. A szabadba kijáró macskák többet nyávognak, mint a csak lakásban élők, a sziámi, keleti, burma macskák "fecsegőbbek", mint más fajták. A nyávogás ellen a "nulla tolerancia" elvet kell alkalmazni. Ennek az a lényege, hogy a nyávogó macska sohase kapjon jutalomfalatot, kedveskedést, simogatást, ne lépjünk vele szemkontaktusba, ne etessük, ne játszunk vele, egészen addig, amíg legalább 15 percen át csöndben nem marad. Ha ugyanis a macska rájön, hogy a nyávogás hatásos eszköz a kitűzött cél elérésére, legyen az bármi, minden alkalommal be fogja vetni ezt a fegyvert annak érdekében, hogy a célt elérje. Ezért akkor kell őt megdicsérni, jutalomfalatot adni neki, amikor szépen, csöndben üldögél, fekszik. "Jó, csöndes cica" - mondjuk és adjunk neki jutalomfalatot. Egy idő múltán a macska rájön, hogy mit kell tennie, hogy csemegét kapjon, és melyik az a viselkedés, amely "nem fizetődik ki". De még ennél is fontosabb, hogy esténként fárasszuk ki jól a macskát, legalább fél órán át játszunk, kergetőzzünk vele, hogy megszabadulhasson felgyülemlett energiáitól. Ha ezt a módszert követjük, 3-8 héten belül az operaénekes macskából az éjszakát alvással töltő macskát faraghatunk. |
||
Miért randalírozik a macska éjszaka?Az ok nem ismert, csak a jelenség. Este 10?11 óra között tör ki a macskán a láz, minek következtében fel, s alá rohangászik a lakásban, felugrik a szekrény tetejére, felrohan a függönyön a karnisra, stb, és közben olyan képet vág, mint aki azt játsza, hogy üldözik, hiszen senki nem kergeti és a rémület is csak tettetés. Amikor ettől eléggé elfárad, végül nyugovóra tér. A szokás gyakorta erőt vesz ifjoncokon. Majd később, 3?4 éves kor után, ritkábban jelentkezik a roham.
|
||
Ha elveszett a macska Többféle módon tűnhet el macska: A legfontosabb, hogy gyorsan cselekedjünk . Minél később lépünk akcióba, annál jobban csökken a macska megtalálásának esélye. Lássuk, mi ilyenkor a teendő! Kérdezősködjön! Csöngessen be a szomszédba, a házmesterhez, vagy a környékbeliekhez, és kérdezze meg, nem látták-e a macskát. Ezt a kérdést senki sem veszi tolakodásnak, ugyanakkor nagy az esélye, hogy valakinek szemet szúrt az elkóborolt cica. Ha nem kerülne elő, érdemes megkérdeznie a postást, újságost, környékbeli boltosokat is, hátha hallottak róla. Rakjon ki cédulákat! Keressen egy fotót és készítsen "ELVESZETT" feliratú cédulákat. Írja rá a macska felismeréséhez szükséges dolgokat (színét, nemét, méretét, korát és nevét), valamint az eltűnés időpontját. Egy fénymásolóval készítsen jó pár példányt és ragassza ki az eltűnés 1-2 km-es környékén. Legjobbak a forgalmas helyek, mint a boltok bejárata, buszmegállók, állomások, utcasarkok, orvosi rendelők környezete. Keresse az interneten! Aki kóborló macskát talál, biztosan elgondolkozik azon, hogy az állat tartozik valakihez. Számára a legkézenfekvőbb megoldás az állat menhelyen való leadása vagy a talált állatról hirdetés megjelentetése. Az interneten sok elveszett-megtalált állat kereső szolgáltatás is van (a legforgalmasabb épp a Háziállat.hu oldalán az Elveszett állat és a Talált állat rovatai, vagy a www.allatok.info weboldal). Böngéssze át a bejegyzéseket és adjon fel Ön is hirdetést, lehetőleg minél több adattal, fotóval. Telefonáljon a menhelyekre! Rengeteg önkéntes és intézményesült állatvédő tevékenykedik az országban: a listájukat megtalálja a Túlélőkészlet címtárában . Azt érdemes felhívnia, aki a lakóhelye környezetében tevékenykedik. Ha segítőkészek, de nincs náluk a macska, telefonáljon vissza néhány nap múlva, hátha közben odakerült. Hagyja meg elérhetőségét, hogy a menhelyen dolgozók elérhessék Önt. Szóljon az állatorvosnak! Aki macskát talál, gyakran elviszi állatorvoshoz. Ha baleset érte a macskát, akkor szerencsés esetben szintén itt köt ki. Érdemes ezért ellátogatnia a rendelőbe és megadnia a macska adatait illetve saját elérhetőségét, hátha valaki beviszi a jószágot. Beszéljen róla! Mondja el minden ismerősének, hogy eltűnt a macskája! Kérdezze meg a boltban, az újságosnál, sétálás közben, elegyedjen beszélgetésbe a környéken játszó gyerekekkel, panaszolja el barátainak. Minél többen tudnak a dologról, annál nagyobb az esélye, hogy előbb-utóbb nyomára bukkan valamilyen információnak. Keressen sorstársat! Ha más által kiragasztott, elveszett állatot hirdető cédulát talál, ne legyen rest és telefonáljon, hátha tapasztalatot nyer, vagy összefüggést talál az állatok eltűnése között. Gyakran kiderül, hogy állatgyűlölő lakik a környéken, akinek köze van a macska eltűnéséhez: a gazdák összefogásával az ilyen emberek azonosíthatók, felelősségre vonhatók. Legközelebb... Ha macskát talál... A talált macskán látszik, hogy kóbormacskáról (sovány, leharcolt, ápolatlan) vagy elkóborolt jószágról (fényes szőrű, jó kondiban lévő, ápolt) van szó. A kóbormacskát - ha módunk van rá - fogadjuk be, vagy keressünk neki gazdát. Végső esetben egy menhelyre is elvihetjük, de ilyenkor sosem lehetünk biztosak benne, hogy jó sorsa lesz. Az elkóborolt macskát igyekezzünk visszajuttatni a tulajdonosához. Legjobb, ha egy cédulákat ragasztunk ki a környéken, szólunk az állatorvosnak és hirdetést adunk fel az interneten: így a cica gazdája hamarosan ránk akad és örökké hálás lesz jó cselekedetünkért. |
||
Szoktatás más állathoz
A kutya és a macska között lévő "ősi ellenségeskedés" csak a "nyelvi", kommunikációs nehézségnek tudható be. Például a kutya baráti hangulatban a farkát csóválja, macskánál ez a feszült figyelem jele, de jelenthet ingerültséget és agresszivitást is. A kutyák már az első találkozáskor alaposan végigszaglásszák egymást, a macskáknál ez lényegesen lassabban játszódik le. Ha a kutya felemeli a mancsát, akkor játszani akar, a macskánál ez a támadás jele, esetleg még fújnak is közben. Ha a kutya és a macska is fiatalon kerülnek össze, akkor gyorsan megtanulják egymás nyelvét, így békességben, sőt barátságban élhetnek.
Nyulak, tengerimalacok könnyen összeszoktathatók a kismacskával, de csak akkor hagyjuk őket egyedül a lakásban, ha már bebizonyosodott, hogy a nyúl és a tengerimalac meg tudja védeni magát.
Aranyhörcsögöt, kismadarat, gyíkot, teknőcöt, békát, halat ne akarjunk összeszoktatni a macskával, nem fog sikerülni, inkább takarjuk le az akváriumot és a terráriumot, a madarat pedig ne engedjük ki a kalitkából.
Szoktatás autóhoz és pórázhoz
A macskát kiskorától kezdve szoktassuk hozzá az autózáshoz, először csak kisebb utakra vigyük magunkkal. A macskát mindig szállítókosárban utaztassuk. Ha lehet, akkor a vezetőn kívül legyen még valaki az autóban és beszéljen a cicához, próbálja megnyugtatni. Ne hagyjuk a macskát egyedül a kocsiban.
Rövid utakra célszerű a póráz, amelyhez körülbelül 3 hónapos korban szoktathatjuk hozzá az állatot. A macska pórázát ne nyakörvhöz, hanem hámhoz csatoljuk. Ne legyünk türelmetlenek és ne ráncigáljuk a pórázt, ne feledjük, nem kutyát sétáltatunk
Kint vagy bent?
Ha lakásban tartjuk a macskát, akkor az egész lakásban biztosítanunk kell a szabad mozgást, hogy ő választhassa meg a pihenőhelyét, játszóhelyét. Jó, ha ezt kiegészíti egy dróthálóval védett erkély vagy egy szúnyoghálós ablak. Fontos, hogy a cica ne legyen huzatban.
Ha a macskát kint tartjuk a kertben, akkor arra kell elsősorban vigyáznunk, hogy ne tudjon kiszökni a kertből az úttestre, bár egy fejlett macska előtt nem sok akadály van, hiszen 2-3 méteres falra is fel tud kapaszkodni erőteljes ugrással, erős mellső karmaival. Ezenkívül a cica találkozhat más állatokkal is, ezért a szükséges védőoltásokat feltétlenül adassuk be neki.
Berendezési tárgyak Macskakosár Toalettláda, alom és -kanál Etetőedények Körömkoptató és mászófa Macskaajtó Fésű és kefe |